A népesség várható élettartama világszerte csaknem öt évvel hosszabb lesz 2050-re - állapította meg a Lancet tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány. Az elemzés szerint 2022 és 2050 között a férfiak körében a várható élettartam 71,1 évről 76 évre nő, a nők körében pedig 76,2 évről 80,5 évre emelkedik.
Már elérhetőek a születéskor várható élettartam előzetes 2023-as adatai az Európai Unió tagállamaira vonatkozóan. Az Eurostat most közzétett előzetes adatai szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam 81,5 év volt, ami 2022-hez képest 0,9 évvel, a 2019-es, pandémiát megelőző szinthez képest pedig 0,2 évvel magasabb. Magyarországon tavaly a várható élettartam 76,9 év volt, ami 0,9 éves javulásnak felel meg 2022-höz képest.
A Covid okozta demográfiai hatások világszerte a felnőttkori halálozás növekedését és a várható élettartam csökkenését váltották ki – állapította meg a neves brit orvosi folyóiratban, a Lancetben pár hete megjelent globális betegségteher-tanulmány (Global Burden of Diseases Study 2021), amely az 1950 és 2021 közötti időszak globális demográfiai változásait, beleértve a Covid-járvány 2020–2021-es időszakának hatásait elemezte.
Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.
Egyre több száz év feletti ember él Franciaországban, és megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek - derül ki a francia Demográfiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének (INED) egy szerdán közzétett tanulmányából.
Nem csupán a demográfiára és az államháztartásra gyakorol erősödő nyomást az öregedő népesség: az időskori szegénység egyéni szinten is egyre nehezebben kezelhető probléma – állapítja meg hat országra kiterjedő, friss felmérésében az Allianz. A kutatás egyik leginkább aggasztó megfigyelése, hogy a nők jelentős lemaradásban vannak a hosszú életre vonatkozó tájékozottságot illetően a férfiakhoz képest, miközben az időskori nélkülözés túlnyomórészt az idős nőkre jellemző magasabb szegénységi rátára vezethető vissza.
A városok esetében sokszor beszélünk az élhetőségről, ami azt is magába foglalja, hogy meddig élünk, sőt meddig élünk egészségesen. A várható élettartam Budapesten 76,7 év, ami átlagosan 5 évvel kevesebb mint, az európai fővárosokban, és ez a környező országok fővárosainál is rosszabb. Hogy mit tehetünk ennek javítása érdekében, arról a Budapest Jövője Fórumon beszélt többek között Karácsony Gergely főpolgármester és más szakértők, akik a város élhetőségének szempontjait emelték ki.
Folyamatosan emelkedik a 65 éves korban várható élettartam a világon, ami változást hoz az eddigi nyugdíjpolitikákban: egyre több országban emelkedik a nyugdíjkorhatár, csökken a nemek közötti különbség az öregségi nyugdíjkorhatárban és egyre több nyugdíjas jelenik meg a munkaerőpiacon. Az OECD friss jelentése szerint Magyarország több szempontból is kilóg a sorból.
Közzétette legfrissebb statisztikáit az európai országokban várható élettartamról az Eurostat. Ezek alapján a spanyol fővárosban élő nőknek a legmagasabb a várható élettartama, ami majdnem 10 évvel hosszabb, mint a budapesti nőknek.
Átlagosan tíz évet veszítettek potenciális élettartamukból azok, akik a nagy-britanniai koronavírus-járvány szövődményeibe haltak bele - hangzott el a járvány előzményeinek, következményeinek és hatósági kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálat keddi munkanapján.
A kormány az Európai Uniónak benyújtott egy reformjavaslatot, melyben az áll, hogy vizsgálnák a nyugdíjkorhatár további emelését. Ám Farkas András nyugdíjszakértő szerint kevés az esélye a változtatásnak - számolt be az Infostart.
A közelmúltban vette el Kínától a világ legnépesebb országa címet India. Bárki azt hihetné, hogy egy több mint 1,4 milliárd lakosságú országban nem lehet gond a népesedéssel, ez azonban koránt sincs így. Pekingnek gyorsuló népességfogyással, és rohamos elöregedéssel kell szembenéznie a jövőben. A probléma aggasztó lehet, és ráadásul az ország globális ambícióit is veszélyeztetheti.
A keresetük alapján a felső 10 százalékba tartozó brit férfiak többet fizetnek be a társadalombiztosításba, mint amennyit nyugdíjjáradékként visszakapnak – írja egy friss tanulmány adataira hivatkozva a Financial Times.
Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében arról írtam, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer, második részében pedig a nyugdíjkorhatár alakulásával, illetve a várható élettartam növekedésével foglalkozom.
A Föld népessége november közepén eléri a nyolcmilliárdot az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) számításai szerint. Még soha nem élt ilyen sok ember a bolygón, de szakértők szerint a rekordmagas szám önmagában nem ad okot aggodalomra.
Nem sok jó hírrel kecsegtet az ENSZ új jelentése, amely szerint a világjárvány óta a várható élettartam, az oktatás és a gazdasági jólét terén elért évtizedes fejlődés jelentősen visszaesett – számol be a hírről a BBC.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
